Üzleti intelligencia megoldások

A bennünket körülvevő adatmennyiség szinte elképzelhetetlen mértékben növekszik. Egyes becslések szerint az emberiség jelenleg 1-2 exabyte (millió terabyte) mennyiségű új adatot állít elő évente. Ez 250 megabyte újonnan rögzített adatot jelent a Föld minden lakosára vetítve – a mongol pásztortól az argentin nyugdíjasig.

A modern adatbázis-kezelő rendszerek már képesek megbirkózni az adatgyűjtés és tárolás feladatával, sőt az előrejelzések szerint az igények fejlődésével is lépést tudnak tartani. Szinte fel sem merül az a kérdés, hogy miért érdemes megőrizni a folyamatosan gyűlő adatokat, annyira magától értetődő mindenki számára, hogy az egyre szélesebbre duzzadó adatfolyam hatalmas mennyiségű értékes információt rejt. A kérdés ma már inkább az, hogy miképpen lehet hozzáférni az adatbázisokban rejtőzködő információs kincshez.

Ugyanakkor ma és valószínűleg a jövőben is emberek döntései formálják a világot. Az emberek korlátozott adatbefogadó-képessége és a hatalmas mennyiségű adat közötti rést ún. üzleti intelligencia eszközök és megoldások töltik be, amelyek az adatokból értékelhető információkat hoznak létre, melyek már tudássá szervezhetők.

Az üzleti intelligencia az angol „business intelligence” szó szerinti fordítása. A magyar változat talán kicsit megtévesztő, hiszen nyelvünkben az intelligencia értelmi felfogóképességet, műveltséget jelent, míg az angolban van egy másik értelme is: hírszerzés.

Az üzleti intelligencia valójában üzleti hírszerzést jelöl; egy vállalat saját adatainak, illetve a nyilvánosan hozzáférhető forrásoknak tudatos és szervezett gyűjtése, rendszerezése, majd erre alapozva lényeges üzleti relevanciával bíró információk szintetizálása és eljuttatása a vállalati döntéshozók, információ-fogyasztók számára.